"Valahogyan befolytunk a résekbe!" - Margaret Island interjú
Az új lemez megjelenése előtt beszélgetünk nem sokkal. Az Egyszer volt nagyon nagy sikert aratott, maradtatok tudatosan azon az úton?
Füstös Bálint: Próbáltunk kicsit ellene menni az elvárásoknak és olyan zenét írni, amit elsősorban mi szeretünk. Lent voltunk év elején Fonyódon 2 hetet alkotótáborozni és próbáltuk elengedni a saját magunk elvárásait, visszahozni azt a hangulatot, amit akkor éreztünk, mikor elkezdtünk hármasban muzsikálni. Szerintem jól sikerült ez a tábor és azokból az ötletekből kiindulva állt össze végül a lemez.
Készült egy EFOTT himnusz idén, ami egy koncepció mentén született dal. Hogyan fér fel mégis a lemezre?
Lábas Viki: Egyrészt az nem a lemezre készült, másrészt annak a dalnak az a különlegessége, mint a Dunnának is, hogy egyben játszottuk fel a stúdióban. Kicsit a fesztiválhangulatot és az örömzenének az eszmeiségét próbáltuk visszaadni. Amikor megjelent a Dunna sokan megkérdezték, hogy miért nem lovagoltuk meg azt a hullámot, amit hozott a Feszt szerelem. Egyértelmű volt nálunk, hogy semmilyen elvárásnak nem szeretnénk megfelelni és kompromisszumot kötni a zenében.
Ha ennyire tudatosan nem folytattátok az első lemez vonalát az a veszély is benne van, hogy nem lesz akkora siker. Hiszen kicsit mindenki egy hasonló lemezt vár.
Törőcsik Kristóf: Ne hozd ránk a frászt! Persze minket is foglalkoztat ez a kérdés, de az fontosabb, hogy jól érezzük magunkat a színpadon. Sokan gondolják azt, hogy tudjuk, hogyan lehet slágert írni, de ez nem így van. Pontos recept nincs arra, hogy mi fog betalálni az embereknél, mi fog bekerülni a rádióba. Minket is meglepett az első lemez fogadtatása és sikere.
Lábas Viki: Tegyük fel, hogy kevesebben jönnek majd koncertre, de azok az emberek többre értékelik majd, hogy őszinték a dalok. Nem biztos, hogy a tömegtermelés nekünk való.
Füstös Bálint: Persze nem öncélú dalokat írunk! Egyszerűen csak nem görcsölünk rá arra, hogy legyen legalább 3 olyan dalunk a Bakancslistán, amit játszik a rádió és bekerül majd köztudatba.
Ha már ide futottunk ki, ti miben méritek a sikert?
Törőcsik Kristóf: Abban, hogy hányan jönnek el a koncertjeinkre. A különböző számok, mint a Youtube megtekintés, Facebook like-ok vagy a rádiós játszások inkább motiválnak abban, hogy minél jobban játszunk, minél többet dolgozzunk. Leginkább az inspirál, amikor egy koncert után odajönnek hozzánk és elmesélik, hogy egy-egy dal mennyire sokat jelent nekik, vagy éppen 470 km-et utaztak miattunk.
Lábas Viki: Van, aki majdnem minden koncertünkre eljön. Játszunk már új dalokat koncerteken és többen éneklik velünk együtt, ez fantasztikus érzés.
Mi az, amit az elmúlt másfél évből tanultatok?
Füstös Bálint: Rossz döntés nem volt, inkább mindenből tanultunk. Egymást egyre jobban megismerjük, összerázódunk. Ez igaz a színpadi létre és a hétköznapokra is.Nagyon intenzív időszak van mögöttünk, heti 4-5 koncertet adtunk.
A koncertek sűrűségén nem akartok változtatni?
Lábas Viki: Nem, mert úgy tudunk fejlődni, ha gyakorlunk. Én azért szeretek koncertezni, mert a közönség folyamatos kölcsönhatásban van velünk vagy a dalokkal. Ha már úgy érzem, hogy kicsit unom ezt, vagy azt, akkor mindig a koncert élménye teszi semmissé ezeket az érzéseket.
Füstös Bálint: Persze nem azt jelenti, hogy minden évben legalább 120 koncertet akarunk, mint idén.
Sosem éreztétek, hogy rutinná vált az utóbbi időszakban a koncertezés?
Törőcsik Kristóf: De! Ez benne van a pakliban. Inkább az utazás és a pakolás válik nyűgössé. Amíg a színpadra úgy tudok felállni, hogy teljesen átszellemülök és jól érzem magam, addig nincs baj. Több dalból tudunk majd válogatni hamarosan, ezt már nagyon izgatottan várom.
Lábas Viki: Azzal foglalkozhatunk, amit szeretünk. Ennél nagyobb ajándékot nem is kaphatunk, mint, hogy ilyen színpadokon és ennyi embernek zenélhetünk.
Ez a másik nehézség és kérdés, hogy tartható-e ez.
Lábas Viki: Talán ez a legnagyobb kérdés. Azt gondoltuk, hogy ahol most tartunk az legalább 4-5 év múlva fog csak eljönni, erre nem kellett hozzá egy év sem. Úgy gondolom, hogy ezt kell szinten tartani és szépen lassan lépcsőfokonként még feljebb építeni. Olyan műsorokban, színpadokon játszhatunk, ami más zenekaroknak évtizedek után jön el. Mindig kell egy újabb célt keresnünk, ami előre lendít minket.
Füstös Bálint: Azt hiszem, a mi igazi erőnk az, hogy valahogyan a Margaret Island befolyt a résekbe. Ha megnézel a koncertet, akkor tényleg az 5 évestől egészen 90 évesig találsz embereket. Nagyon széles spektrumban tudunk mozogni, a városi rendezvényektől az egyetemi bulikig mindenhol vannak olyanok, akik kíváncsiak ránk.
Rácz Roland