Ilyen a hazai próbaterem-helyzet!
Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program tavaly ősszel végzett, frissen publikált kutatásából kiderül - átlagosan havi harmincezer forintért, próbateremnek lényegében alkalmatlan terekben gyakorolnak a hazai könnyűzenei formációk.
A Hangfoglaló Program Jogdíjfizetést Ösztönző Alprogramja keretében 2018 őszén végzett nem reprezentatív kérdőíves kutatást. Csaknem 700 zenészt és zeneipari szakembert kérdeztek a próbatermek infrastruktúrájáról és a bérlet körülményeiről. A lekérdezés kérdőívek formájában történt és könnyűzenei programokon személyesen, vagy interneten keresztül lehetett kitölteni. A válaszadók jellemzően 30 év alatti, felsőfokú végzettségű, rockzenekarban játszó zenészek voltak.
A kérdéssorra adott válaszokból kiderül, hogy a magyar zenekarok többsége közel sem luxuskörülmények közt készül a fellépéseire. Az igazán meglepő és mellbevágó tény, hogy a megkérdezett zenészeknek kevesebb, mint a kétharmada nyilatkozott úgy: hogy a próbatermükhöz tartozik mosdó vagy fűtés. A termek szellőzése is csak a válaszadók által használt terek felénél megoldott kérdés. Olyan szolgáltatásokról, mint a profi hangszigetelés vagy a hangrögzítő eszközök, a válaszadóknak körülbelül a negyede tudott beszámolni, valódi stúdiókörülményeket pedig csak minden hetedik válaszadó élvezhet próba közben.
A felmérésben megjelölt próbahelyiségek jelentős része nagyvárosokban, megyeszékhelyeken vagy nagyobb régiós centrumokban helyezkedik el, a válaszadó zenészek közel fele pedig önbevallás alapján Budapesten próbál. Itt a legnépszerűbbnek a 11. kerület bizonyult, ahol az összes válaszadó körülbelül tizedének a próbaterme található. Az is egyértelműen látszik, hogy a próbatermek bérbeadása is ingoványos talaj: az átlagosan havi harmincezer forintos bérleti díjért az esetek 60%-ban nem jár semmilyen pénzügyi bizonylat vagy számla – maga a bérleményes viszony is a legtöbb esetben szerződés nélkül, kvázi a feketepiac részeként működik.
Összességében elmondható, hogy a kutatásban részt vevő zenészek túlnyomó többsége feltételezhetően egyáltalán nem megfelelő körülmények közt próbál. A kutatásból az is kirajzolódott, hogy a legtöbb zenekar még mindig ipari területeken bérel termet, miközben az ezzel foglalkozó magáncégek száma viszonylag alacsony, az állami intézmények, mint például művelődési házak, állami iskolák, egyetemek vagy sportlétesítmények részvétele pedig elenyésző (10% alatti). Az előadók 20%-a pedig lakóházban vagy lakásban kerít sort a próbáira. Mindezekből következik, hogy a próbatermek szubjektív értékelése nagyon rossz. A felszereltségre 5-ös skálán Budapesten és kistelepüléseken is átlagosan 1,1 pontot ítéltek meg a válaszadók, és ez a vidéki nagyvárosokban is csak 1,8-ig emelkedett. Az alapvetően rossz helyzetet még az is súlyosbítja, hogy a zenekarok a terembérlet finanszírozását nem tudják megoldani zenekari büdzsé keretein belül – 52%-uk válasza alapján az összeget hónapról-hónapra összedobják a tagok – ahogy a második grafikonon is látszik.
Hangfoglaló Program.
A cikk megjelenését az NKA Hangfoglaló Programja támogatta.
